Intelligenciával az élhető városokért

Világjelenség, hogy egyre több ember él városokban. Az előrejelzések szerint 2050-re a városlakók száma eléri a 6,3 milliárdot. Az urbanizáció terjedése és felgyorsulása óriási kihívások elé állítja az érintett településeket, amelyek eddigi életük során nem készülhettek fel a népesség, a forgalom, az energiafogyasztás, a környezetterhelés stb. rohamos növekedésére.

A városüzemeltetés meglévő rendszerei előbb-utóbb mindenütt korszerűsítésre szorulnak, és az sem tűnik már megvalósíthatatlan ötletnek, hogy a forgalommenedzsment, a parkolási, a közvilágítási, a közművekkel stb. kapcsolatos, ma még jellemzően szigetszerűen működő rendszereket egységes városi infrastruktúramenedzsment-rendszer fogja össze. A szakértők szerint a probléma megoldásával célszerű már ma foglalkozni, mint ahogy teszik ezt számos városban világszerte. A folyamatban – az okos városok kialakításában – természetesen kulcsszerepet töltenek be az infokommunikációs technológiák.

Versengő városok
Az okos városok célja egyrészt a lakosok mindennapi életének, életminőségének javítása, másrészt a városok mint komplex szervezeti egységek fenntartható működése. Egy okos városban általánosságban három, technológiákkal támogatott alapfunkcióról beszélhetünk: az adatgyűjtésről, az adatok továbbításáról, valamint az adatok feldolgozásáról, elemzéséről. Az óriási mennyiségű adatok gyűjtését a szenzortechnológia fejlődése, illetve a szenzorok árának csökkenése tette lehetővé. Ennek nyomán ma már szinte bárhonnan lehet adatokat gyűjteni. Az adattovábbítás alapfeltétele, az intelligens hálózati platform napjainkban szintén adott. Ezen keresztül jutnak el az adatok az adatközpontba, az adatelemzés helyszínére. E folyamat végcélja, hogy a feldolgozási lánc végén álló szakemberek vagy programok olyan intelligens döntéseket hozzanak, amelyek segítségével javul a városok működése, közlekedése, fenntarthatósága, azaz az ott lakók életminősége.

Vannak területek, ahol a városok növekedése rendkívül súlyos, másutt kevésbé komoly problémákat okozhat. Jellemzően kritikus pontot jelent az infrastruktúra – így például az infokommunikációs infrastruktúra – elégtelensége. A problémás területek közé tartozik – többek között – a növekvő energiafogyasztás és környezetszennyezés, a közlekedés anomáliái (például a dugók), a közvilágítás növekvő energiafogyasztása, a környezeti hatások menedzselése vagy az intelligens lakossági szolgáltatások.

Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a városok helyzete némileg hasonló a vállalatokéhoz. A városok ugyanis hasonlóképpen versenyeznek egymással a gazdasági lehetőségeik, a munkahelyek, a képzett munkaerő vagy a tőkebeáramlás szempontjából, mint a vállalatok. Magától értetődő, hogy egy okos város vonzza a képzett munkaerőt és a befektetőket, akik új munkahelyeket hoznak létre. Barcelonában például az okosváros-megoldások fejlesztésével, kiépítésével, üzemeltetésével több mint 40 ezer új munkahely keletkezett, elsősorban a fejlesztő cégeknél. Minél okosabb tehát egy város, annál jobbak a lehetőségei.

Virtuális kioszkok
Figyelemre méltó jelenség, hogy a fejlett világban a lakosok egyre magasabb elvárásokat támasztanak a városok vezetőségével szemben a lakossági szolgáltatások tekintetében. Igényként lép fel például, hogy a napi élethez szükséges ügyintézéshez ne kelljen központi irodákat felkeresni. Válaszként megfigyelhető egy trend, miszerint úgynevezett intelligens virtuális ügyfélkiszolgáló kioszkokat telepítenek a város különböző, a központtól távolabb eső pontjain. E kioszkok megfelelő hálózati és videokapcsolattal csatlakoznak a szolgáltatóközpontokhoz, illetve a szakképzett ügyintézőkhöz. Az eredmény látványos: csökken a forgalom, ráadásul a lakosság is elégedett.

Hasonlóképpen az utakat tehermentesíti, valamint a környezetterhelést csökkenti, ha a külső kerületekben lakók lakóhelyükhöz közeli irodákban dolgozhatnak. Amszterdam periférikus lakóövezeteiben 2009 óta működnek már olyan, a rugalmas munkavégzést kihasználó innovatív munkaközpontok (a legkorszerűbb infokommunikációs eszközökkel felszerelt irodaházak), ahol a munkahelyeket alkalomszerűen vagy tartósan is használni tudják azok, akik nem akarnak a forgalmi dugókban belvárosi munkahelyükre utazni.

„Mivel egy okos város megoldásai jellemzően rendkívül komplexek, hatékony megvalósításuk úgynevezett ökopartneri cégkapcsolatokon keresztül történik. Olyan, a fővállalkozó által összefogott társulásokról, vállalati partneri együttműködésekről van szó, amelyekhez mindenki saját szakterületével járul hozzá, és amelyek a városi közösség hasznára válnak” – mutat rá Tázló József, a Cisco Magyarország műszaki igazgatója.

Barcelona és Hamburg
Mivel az okos városok céljai és nehézségei többnyire azonosak, egyes elemek átemelhetők az egyik városból a másikba. A helyi specialitások, az eltérő megközelítések miatt azonban minden rendszer tulajdonképpen egyedi. Itt van például Barcelona és Hamburg, ahol ugyan nagyon hasonlóak a problémák, mégsem tekinthető a két rendszer egymás másolatának. A különbségek nagyrészt abból adódnak, hogy a fejlesztések kezdetekor más-más szempontokat helyeztek előtérbe.

Barcelonában a projekt megkezdése előtt felmérést végeztek, és megállapították, hogy a forgalmi dugók 25-30 százaléka a parkolóhelyet kereső autók számlájára írható. Ebből kiindulva helyezték a középpontba a parkolás hatékonyabbá tételét. Hangsúlyt kapott ezen kívül a hulladékgazdálkodás, a közvilágítás optimalizálása és a környezetmenedzsment.
Hamburgban – a kikötő nagy kamionforgalma miatt – a közlekedés, a közvilágítás és a környezeti hatások menedzselése kapott prioritást, de az intelligens lakossági szolgáltatások is a fókuszba kerültek.

Az intelligens forgalommenedzsment-rendszer például az utakba épített szenzorokkal és az utak mentén telepített kamerákkal dolgozik. Ezen eszközök hatalmas mennyiségű adatot közvetítenek a vezérlőközpontokba, amelyek emberi közreműködés nélkül képesek megtenni a szükséges beavatkozásokat – például egy előre jelezhető dugó esetén elterelni a forgalmat. Az adatelemzések eredményei később akár az úthálózat fejlesztési terveiben is felhasználhatóak.

Első a hálózat
„A fejlesztéseknél mindig rendszerben kell gondolkozni. A hálózat kiépítése elsődleges fontosságú, mert a korábban elkülönülten működő közlekedésirányítási, közvilágítási, hulladékgazdálkodási és egyéb rendszereket összekötni, integrálni kell annak érdekében, hogy az intelligens városirányítási rendszer az összes információ figyelembevételével hozza meg döntéseit. Az intelligens város projektek sok helyen wifi hotspotokkal indulnak, de vannak olyan részmegoldások, amelyek a távközlési szolgáltatók 3G/4G hálózatait használják. Alapvető fontosságú a rugalmasan skálázható adatközpont(ok) megléte, a gigantikus mennyiségű – és egyre növekvő – adatokat ugyanis feldolgozni, elemezni kell. Általában a projektek utolsó lépése a szenzorok rendszerbe kapcsolása, de itt nemcsak az úttestbe vagy járművekbe épített szenzorokra érdemes gondolni, hiszen napjainkban már a mobiltelefonok is tartalmaznak beépített szenzorokat, így azok is felhasználhatók például a közlekedés optimalizálásban” – tájékoztat Tázló József.

Tesztek után élesben
Nyíregyházán a teljes lakosságra kiterjedő digitális szolgáltatások bevezetését kezdte meg a Magyar Telekommal együttműködve a város vezetése. Magyarország első okos városának kialakításához nagy segítséget nyújt a szolnoki T-City program, amelynek keretében lakossági, üzleti és intézményi csoportok már hat éve tesztelik a szolgáltatásokat, így például a mobilfizetést, a pánikgombot, az okos fogyasztásmérést, a közösségi kártyarendszert. Jelenleg a T-City program fejlesztéseinek fókuszában a közlekedés, az energiamenedzsment és a közösségi szolgáltatások állnak. A teszteket követően, menet közben közösségi kártyává fejlődött Szolnok Városkártya ma a teljes lakosság számára elérhető. Használható a közösségi közlekedésben (bérletként, jegyként), valamint beléptetőkártyaként, de vannak iskolai e-menza, e-könyvtár vagy e-napló funkciói is.

Noha a szolgáltatások fogadtatása Szolnokon egyértelműen pozitív, az innovatív termékek elterjedésének egyik legfőbb akadálya az edukáció hiánya. Éppen ezért a T-City program keretében nagy hangsúlyt fektettek és fektetnek a digitális írástudás terjesztésére.
Mivel az okos városi megoldások jól skálázhatóak az adott település nagyságára, infrastruktúrájára, iparszerkezetére, a Telekom tapasztalatai szerint gyakorlatilag minden település modulárisan felépítheti a saját, egyedi okosváros-rendszerét.